didierlab.ch
Az asszony megoldotta a "problémát". Vett pár új alsógatyát. Jut belõle másnak is, ha rájönne a szapora! Egyik szemünkkel Putyinra mosolygunk, a másikkal a NATO-ra kacsintunk a tipikus kelet-európai játszmában. Az USA emeli a tétet 4500 fõvel és 250 tankkal, az oroszok fenyegetõznek, miközben Szijjártó a bajszukat húzgálja. Különbözõ szemszögekbõl nézve különbözõképp lehetne leírni, mi játszódik le az oroszokban mostanság: megijedtek, felbõszültek, berezeltek, dühbe gurultak, megrémültek, bepipultak stb. Az ok egyszerûen ez: A helyzet tehát az, hogy hivatalosan az európai (NATO-) szövetségesek megnyugtatására masszív haditechnikai és csapaterõsítést hajt végre az Egyesült Államok. Az új harckocsizó egységeket és kiszolgáló személyzetüket nem nyugatra, hanem egyenesen Kelet-Európába telepítik. Egyértelmûen az oroszok agresszív viselkedése áll a háttérben, bár szokás szerint sorra lehet venni, mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás, ki kezdte az egész izmozást. Jön a dandár a tankkal Lássuk elõször is, mit ír az erõsítésrõl az amerikai haderõ európai parancsnokságának (EUCOM) blogja.
Lehet, hogy tudatában voltak annak, reménytelen a világ legnagyobb szárazföldi erejét képviselő Szovjetunió elleni harc, de mégis kiálltak, mert fűtötte őket igazságuk tudata, a zsarnokság elleni fellépés, a szabadságvágy. De jöttek a tankok, és folyt a vér, és következett a megtorlás a szovjetek által kinevezett Kádár János vezetésével. Az emlékezés és a gyász napja november 4-e. Ezen a napon emlékezünk a barcaföldvári fogolytábor ártatlan áldozataira is, idén immár tizenhatodik alkalommal, mióta Ungvári Barna András, egykori hidvégi református lelkipásztornak és segítőtársainak román hatalmi ellenszéllel szemben sikerült a fogolytábor helyének közelében emlékkertet kialakítani. Emlékezzünk, mert emlékeznünk kell, és ne csak emlékezzünk, hanem reménykedjünk is. Mint ahogyan az '56-os forradalmárok is tették, küzdjünk igazunkért, jogainkért, autonómiánkért. A szó és a jog fegyverével. És ha hatvanhatszor eltaposnak, akkor is talpra állunk, akkor is szembeszállunk, jelképesen virággal harcolunk a tankok ellen, mert tudjuk, hogy miénk az igazság: szabadok akarunk lenni, és egyenlőek a többségi nemzet tagjaival, ugyanúgy használni anyanyelvünket, mint ők, korlátozások nélkül, rendelkezni kincseink fölött, magunk dönteni dolgainkról.
Eszerint 2017 februárig harckocsizó csapatokat vezényelnek Kelet-Európába. Ezzel három amerikai páncélos dandár (egy dandár átlag 4500 fõt számlál) lenne Európában, 250 tankkal és 1700 egyéb jármûvel, pl. Humvee terepjárókkal. Ami fontos, hogy az amerikaiak jelzése szerint Magyarországot a csapattelepítés nem fogja érinteni – írta a a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A csapatok kilenc hónaponként rotálódni fognak, tehát idõnként lecserélik a katonákat és a személyzetet. Ennek fontos szerepe lesz, ugyanis akárhányszor új dandár érkezik, az hozza a teljes, saját, modern felszerelését. Ezzel demonstrálják majd az amerikaiak, hogy nagyon gyorsan képesek jelentõs haderõt mozgatni, mozgósítani. A mostani elavultabb haditechnikákat Németországba viszik felújítani, majd a belga, holland és német támaszpontok között osztják ki. Jelenleg amúgy 62 ezer amerikai katona állomásozik 21 európai bázison. Idén 780 millió dollárt (215, 7 milliárd forintot) fog az Egyesült Államok a tervre költeni. Ezzel párhuzamosan újra használatba veszik azokat a hangárokat az izlandi fõ nemzetközi reptéren, Keflavíkon, amikben azokat a vadászgépeket tárolták, amikkel 2006-ig ellenõrizték a sziget légterét.
S ha kevés a viccből, ezeket az összegeket már idén is be akarják hajtani, pedig az év közel fele már eltelt ugye. S kik maradtak ki? Azok a területek, amik a NER kezében vannak: turisztika, építőipar, kaszinók és ehhez hasonlóak. Ott nincsenek gonosz "extra profitok", jelentsen ez a kifejezés bármit is. Annyira nincs extra profit, hogy a CSOK-ot mindenképp fenn akarják továbbra is tartani. Pedig ha csak a leghíresebb gázszerelő csak azt a pénzt bedobná a közösbe, amivel tavaly lett gazdagabb, máris az új extraaadók közel 8%-ára meg is lenne a fedezet. A kaszinók árbevételének harmada nettó profit, abból is le lehetne csípni egy keveset. A minisztériumok kiadásait is megvágják 5-10%-kal, ez akár jó hír is lehetne, a nagyon nagy kérdés, hogy a működési költségükből faragnak le (bürokrácia-csökkentés), vagy a kiadásaikból, vagyis egyszerű megszorítás lesz csak és az állam a fontos kiadásokon akar majd spórolni az egészségügy, oktatás, útfelújítás és egyéb területeken. Mert ha ez utóbbi lesz (lehet fogadni), akkor az régen látott megszorítást fog jelenteni, akárhogy is hívják.
didierlab.ch, 2024