didierlab.ch
Az ASML előrejelzése szerint az új generációs EUV litográfiai gépet 2025-ben gyártják sorozatgyártásban. Becslések szerint 2021-re az EUV éves értékesítése eléri az 5, 5 milliárd eurót. DUV áttörés: a foglalások rekordmagasságot értek el Az ASML a Tudományos és Technológiai Innovációs Testület újságírójának elárulta, hogy 2020-ban a DUV (mély ultraibolya) litográfiai gépfoglalások száma rekordmagasságot ért el (7, 3 milliárd euró). A DUV litográfiai üzletágban az NXT2050i rendszerek első tételének gyártási ciklusa akár 120 napos volt, de tavaly év végétől az utolsó öt rendszer gyártási ciklusa 60 napra rövidült. Az ASML arra számít, hogy 2021 első negyedévében a bevétel 3, 9 és 4, 1 milliárd euró közötti lesz, a piac becslése szerint 3, 52 milliárd euró; a bruttó haszonkulcs 50% és 51% között van.
Január 20-án az ASML, a vezető litográfiai gép, bejelentette teljes, 2020-as éves pénzügyi jelentését. 2020-ban az ASML összesen 258 litográfiai rendszert értékesített, köztük 236 új rendszert és 22 használt rendszert. Az összes bevétel elérte a 14 milliárd eurót, a bruttó haszonkulcs 48, 6%, a nettó nyereség pedig a 3, 6 milliárd eurót érte el. Az EUV litográfiai gép jelenleg a legfelső chipgyártás kulcsfontosságú berendezése, főleg 7 nm-es és fejlettebb folyamat chipek gyártására használják. 2020-ban az ASML 31 EUV-t adott el, 5-tel többet, mint az előző évben, 4, 5 milliárd euró bevételt termelve. Az EUV előrehaladása: az első YieldStar385 rendszer szállítása Az ASML a negyedik negyedévben eljuttatta az első YieldStar385 rendszert az ügyfelekhez. A YieldStar385 a legújabb mérési technológiával rendelkezik a mérési sebesség és pontosság javítása érdekében, és megfelel a 3 nm-es folyamat követelményeinek. Az előző rendszerhez képest a fő fejlesztések közé tartozik a gyorsabb munkapad és a gyorsabb hullámhossz-kapcsolás, amely nagy pontosságú regisztermérést és eszközillesztést érhet el több hullámhossz felhasználásával.
A román munkaerő-költség (bruttó kereset) 2012-ben még 55%-a volt a hazainak, 2021-re már 82%-a. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31%-kal, Romániában 32%-kal növekedett. Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára. Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (pl. : egyedi kormányzati döntések, innovációs források stb. ) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is. Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta. Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8, 3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8, 3%-kal) nőtt, addig Magyarországon csak 52%-kal (évi 4, 5%-kal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14, 7 ezer euróról 22, 3 ezer euróra).
Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56%-a volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77%-a. Összességében megállapítható, hogy a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres, a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt, legalábbis Romániával összehasonlítva.
Egy ledolgozott órára jutó munkaerő-költség (kereset) és a nominális egység-bérköltség alakulása, 2012 és 2021 között (2012 = 100%), A román munkaerő-költség ( bruttó kereset) 2012-ben még 55%-a volt a hazainak, 2021-re már 82%-a. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31%-kal, Romániában 32%-kal növekedett. Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára. Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (pl. : egyedi kormányzati döntések, innovációs források stb. ) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is. Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.
Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2, 2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7, 3%-os növekedést jelent. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára: hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai "kistigris" Romániában? Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41%-kal nőtt (7, 4 euróról 10, 4 euróra). Ez meglepően alacsonynak tűnik a kereset-emelkedés mértékéhez (KSH: +97%) képest, amit részben a forint gyengesége magyaráz (a 9 év alatt 24%-ot gyengült a forint az euróhoz képest). Ezt kiszűrve a kereset-emelkedés 59%-os euróban mérve. Romániában ugyanezen időszak alatt 4, 1 euróról 8, 5 euróra nőtt (2, 1-szeresére) a mutató értéke, ami 2, 5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10, 5%-ot gyengült, vagyis lejben mérve 2, 3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9, 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6, 2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért 3, 3 százalékos növekedése mellett – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A decemberi reálkereset 7, 7 százalékkal voltmagasabb az egy évvel korábbinál a 2, 7 százalékos inflációval számolva. Az átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 383 300 forintra becsülhető, 10, 3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 298 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 308 000 forintot ért el.
Bruttó-nettó bér számítása 2020. Mennyi a nettó fizetésem?
Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8, 3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8, 3%-kal) nőtt, addig Magyarországon csak 52%-kal (évi 4, 5%-kal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14, 7 ezer euróról 22, 3 ezer euróra). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56% -a volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77% -a. Összességében megállapítható, hogy a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres, a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt, legalábbis Romániával összehasonlítva.
didierlab.ch, 2024