Eu S Önéletrajz

didierlab.ch

Malcolm X Önéletrajz – Önéletrajz - Malcolm X - Régikönyvek Webáruház

1926 -ban a család a fenyegetések miatt végül Wisconsinba, majd nem sokkal később a michigani Lansing városába költözött. 1931 -ben, amikor Malcolm X 6 éves volt, Earl Little-t egy villamos halálra gázolta. Hivatalosan balesetet állapítottak meg, a fekete közösség viszont gyilkosságot gyanított, mivel az új lakhelyükön is meggyűlt a bajuk a helyi fehér rasszista csoportokkal. Bár az apjának volt életbiztosítása, a biztosító öngyilkosságra hivatkozva megtagadta a biztosítás összegének kifizetését. Egyesek szerint drogdílerek, mások szerint a Nation of Islam, megint mások szerint a CIA vagy az FBI áll a merénylet mögött. 1992 -ben mutatták be az 1965 -ben megjelent önéletrajzi könyv alapján készült Malcolm X című filmet, Spike Lee rendezésében. Malcolm X szerepét Denzel Washington formálta meg, amely egy Oscar-díj jelölést hozott számára. A könyv 1969 -ben magyarul is megjelent Malcolm X önéletrajz címmel. Magyarul megjelent műve [ szerkesztés] Önéletrajz; közrem. Alex Haley, ford. Bart István, Hernádi Miklós, bev.

Malcolm X Önéletrajz, Malcolm X: Önéletrajz (Malcolm X) | Bookline

  1. Rukkola Könyvcserélde - rukkolj, happolj, olvass | Rukkola.hu
  2. Hotel Szemes - Hotel mások szemével
  3. Malcolm X Önéletrajz, Malcolm X: Önéletrajz (Malcolm X) | Bookline
  4. Malcolm X: Idézetek, film és önéletrajz - TÖRTÉNET - Témák
  5. Malcolm x önéletrajz wife
  6. Malcolm x önéletrajz pictures

Malcolm X Önéletrajz / Malcolm X: Önéletrajz (Malcolm X) | Bookline

malcolm x önéletrajz sablonok

Minták

Muhammadot szinte rajongásig tisztelte, de később mélységesen csalódott, mikor kiderült, hogy Muhammad több fiatal titkárnőjét is teherbe ejtette. 1964 -ben végül kilépett a szervezetből. A kilépés után zarándoklatot tett Mekkában, és a szunnita muszlim közösség tagja lett. Bejárta Afrikát és a Közel-Keletet. Párizsban és Londonban is járt, ahol beszédeket tartott és vitákon vett részt. Miután hazatért az Amerikai Egyesült Államokba, megalapította a Muslim Mosque vallási szervezetet, illetve az Afroamerikai Egység Szervezete nevű világi fekete nacionalista mozgalmat. Idővel azonban egészen másképp kezdett tekinteni a fehérekre, amikor azt tapasztalta, mennyire sok fehér munkálkodik fáradhatatlanul azon, hogy a feketéket ne érje hátrányos megkülönböztetés. 1965 -ben New Yorkban egy gyűlésen merénylet áldozata lett. A merénylet okai máig tisztázatlanok. Egy férfit a helyszínen, másik kettőt később tartóztattak le. Mindhármukat elítélték, habár a két később letartóztatott férfi a mai napig ártatlannak vallja magát.

Malcolm X Önéletrajz

malcolm x önéletrajz wife

Center

Királynő: Egy amerikai család története (D. Stevensszel, regény, 1993)- magyarul 1994 Magyarul [ szerkesztés] Malcolm X. : Önéletrajz; közrem. Alex Haley, ford. Bart István, Hernádi Miklós, bev. Sükösd Mihály; Európa, Bp., 1969 Gyökerek - Dokumentumregény; ford. Falvay Mihály, utószó Szuhay-Havas Ervin; Európa, Bp., 1979 Csendes éj; ford. Tótisz András; Új Esély, Bp., 1994 Gyökerek, 1-2. ; ford. Tótisz András; Új Esély, Bp., 1994 Alex Haley–David Stevens: Királynő. Egy amerikai család története, 1-2. Tótisz András; Új Esély, Bp., 1994 Erőleves a dolgozó léleknek. 101 munkahelyi történet bátorságról, együttérzésről és kreativitásról; vál. Jack Canfield et al., Alex Haley és még sok más szerző írásaival, ford. Meskó Krisztina; Bagolyvár, Bp., 2001 Sikerei, díjai [ szerkesztés] Könyve sikerének elismeréséül Pulitzer-díjjal jutalmazták, és világhírű tv-filmsorozat is készült belőle. Források [ szerkesztés] Magyar Nagylexikon 9. kötet (Gyer-Iq): 1999. ISBN 963-9257-00-1 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 80007399 LCCN: n78089814 ISNI: 0000 0001 2141 3152 GND: 128558695 SUDOC: 026912597 NKCS: jn20000602772 BNF: cb11906723w ICCU: CFIV098068 BNE: XX1641407 KKT: 00442191 BIBSYS: 90085207

Minta

Édesanyja nem sokkal később idegösszeomlást kapott, majd 1938 -ban hivatalosan őrültnek nyilvánították, és ideggyógyászati intézetbe zárták. Malcolm X ekkor nevelőszülőkhöz került. Fiatal felnőttként Bostonban és New Yorkban bűnözőként élt, lopásokból és betörésekből tartotta fent magát. 1945 -ben betörés miatt 8 éves börtönbüntetést kapott. A börtönévek során rengeteget olvasott, és a Nation of Islam nevű fekete muzulmán vallási szervezet tagja lett. Felhagyott a drogozással, a dohányzással és az ivással. Miután 1952 -ben próbaidőre bocsátották, a szervezet vezérszónoka lett, aminek több évig ő volt a szóvivője is. Ekkor hagyta el családnevét és helyettesítette X-szel, ami az őseinek a rabszolgaság miatt elfeledett eredeti nevére utal. Karizmatikus személyisége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Nation of Islam taglétszáma az évek során többszörösére nőtt. Az 1960-as évek közepén összekülönbözött korábbi szellemi vezetőjével, a Nation of Islam fejével, Elijah Muhammaddal. Őszinteségét sorsa érteti meg; ellentétekből s az ellentétek tagadásából egybeállt létezése.

Malcolm X a kötetben leírt elvei, gondolatai, amelyekhez végül eljutott, nagyon igazak a kisebbség, a kisebbségek jogainak elismeréséhez, megfelelő politika kialakításához, az együttélés eredményes megvalósításához. El kell olvasni! 2 hozzászólás Népszerű idézetek >! Bla I 2017. február 9., 22:00 Egy nap New-York-ba érkezvén Reginald öcsém várt rám. Hajója előző nap kötött ki New Jerseyben… Reginald hajója körülbelül egy hétre állt dokkba, amig elvégeztek valami javítást a gépeken…Mielőtt elutazott volna, megpróbáltam rábeszélni, hogy hagyja ott a kereskedelmi flottát, és én a segítségére leszek…De Reginald csak ennyit mondott: "Majd meggondolom". A 20. századi amerikai történelem egyik legmeghatározóbb afroamerikai személye. Élete [ szerkesztés] Apja, Earl Little, baptista lelkipásztor volt, akinek három bátyját is fehérek gyilkolták meg. Anyja, Louise Little (született Louisa Norton), bőrszíne nagyon világos volt, szinte fehér nőnek tűnt, mivel apja fehér, anyja fekete volt. Apja aktív szerepet vállalt a helyi polgárjogi mozgalomban, ezért a Ku-Klux-Klan többször is megfenyegette, és azt követelték tőle, hogy családjával együtt hagyja el a várost.

didierlab.ch, 2024